Fontos változások a fizetési meghagyásos eljárásban

A pénzkövetelések érvényesítésének egyik legelterjedtebb módja a közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyás. Meghatározott kisértékű pénzkövetelések érvényesítéséhez kötelező a fizetési meghagyásos eljárás igénybevétele, ám egyszerűsége és gyorsasága miatt egyéb esetekben is sokan választják ezt az utat.

2018. január 1-jével a jogszabályi változásoknak köszönhetően, azokkal összhangban a fizetési meghagyásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) egyes rendelkezései is módosultak. A következőkben ezekről lesz szó bővebben.

A jogosult személy is már csak belföldi lehet

A fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezése továbbra is az ismert rendszernek megfelelően zajlik, azonban lényeges változás, hogy 2018. január 1. napját követően nem csupán a kötelezett esetében szükséges magyarországi kézbesítési cím, hanem a jogosultnak is rendelkeznie kell természetes személy fél esetében belföldi lakcímmel (hiányában belföldi tartózkodási hellyel), cégek és egyéb szervezetek esetében pedig belföldi székhellyel vagy bejegyzett képviselettel. Ebből következik, hogy nem elegendő, ha például a külföldi vállalkozás csak kézbesítési megbízottal rendelkezik, mivel belföldi cím hiányában a közjegyző visszautasítja a kérelmet. Amennyiben a felek valamelyike külföldi illetőségű (belföldi címmel a fentiek szerint nem rendelkezik), akkor európai fizetési meghagyás kibocsátását lehet kérni, mely eljárásra külön jogszabály irányadó.

Értékhatárok változása

A korábbi szabályozás értelmében azokat a lejárt pénzköveteléseket volt kötelező fizetési meghagyás útján érvényesíteni, melyek összege nem haladta meg az 1.000.000,-Ft-ot. Ez az alsó értékhatár az új szabályozás értelmében 3.000.000,- Ft-ra emelkedett, így az ezen összeget meg nem haladó pénzkövetelések nem érvényesíthetők azonnal peres úton, hanem kizárólag fizetési meghagyásos eljárásban. Kivételt képeznek azok az esetek, ahol értékhatártól függetlenül kizárt a pénzkövetelés fizetési meghagyás útján történő érvényesítése (Fmhtv. 3. § (4)-(6) bek.). Amennyiben a fentiekben említett alsó összeghatárt meg nem haladó és fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthető követelés érdekében kereset kerülne benyújtásra, akkor a bíróság a keresetlevelet a fizetési meghagyásról történő tájékoztatással egyidejűleg visszautasítja. A bíróság azonban nem szünteti meg az eljárást, ha a kötelezett a keresetlevél visszautasítását megelőzően perbe bocsátkozik.

Az eljárás tárgyát képező követelés legmagasabb összege a korábbi 400.000.000,- Ft helyett 30.000.000,- Ft-ra csökkent, igazodva a járásbíróságok hatáskörébe tartozó ügyek pertárgyértékéhez. Az ugyanazon jogviszonyból származó azonos követeléseket a felső értékhatár szempontjából egyben kell számítani, azaz amennyiben a követelések teljes összege meghaladja a 30.000.000,- Ft-ot, nem lehet több részletben és így több kérelemben fizetési meghagyás útján érvényesíteni. Ilyen esetben peres eljárás kezdeményezésére van lehetőség.

Természetesen - amennyiben azok feltételei fennállnak - a fizetési meghagyásos eljárás tárgyát képező követelések is érvényesítetők más eljárásokban. Ilyen alternatív eljárások például az egyezségi kísérlet, az európai fizetési meghagyás, a választottbírósági eljárás, illetve a már folyamatban lévő peres eljárásban a viszontkereset és a beszámítás.

Az egyéni vállalkozókra nézve is kötelező lett az elektronikus kapcsolattartás

2018-ig az egyéni vállalkozóknak lehetőségük volt fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmük, valamint ellentmondásuk papír alapon történő benyújtására. Az új rendelkezések alapján azonban számukra is kizárólagossá vált a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elektronikus rendszerének igénybevétele, így a fizetési meghagyásos eljárásban tett nyilatkozataik elektronikus úton történő előterjesztése. Kivételt képez e szabály alól az az eset, ha a jogi személy és az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett egyéb személy az Fmhtv. 10. § (3) bekezdése alapján beadványához papír alapú mellékletet csatol (például költségkedvezmény iránti kérelem, igazolási kérelem, részletfizetés engedélyezése iránti kérelem stb.). A jogi képviselő nélkül eljáró természetes személyeknek, illetve társasházaknak azonban továbbra is lehetőségük van kérelmük, valamint nyilatkozataik papír alapon történő előterjesztésére.