Napjainkban a légi közlekedés szinte ugyanolyan szokványos utazási móddá vált, mint a vonat vagy az autóbusz. Átlagosan naponta körülbelül 8 millió utas utazik repülőn akár csak egy két órát, vagy egész napokat. Többféle légitársaság közül választhatunk, a világ bármely tájára indulnak járatok, azonban a polgári repülés széleskörű elterjedésével a légi közlekedéssel és a légi utasok jogaival kapcsolatos jogviták, perek száma is megnövekedett. A leggyakoribb problémák, amelyekkel az utasok szembesülnek a légi járat törlése, késése, vagy a beszállás megtagadása, ebben a cikkben ezeket a problémákat fogjuk részletesen megtárgyalni.

A jogszabályok

A legfontosabb légi utasok jogait rendezni kívánó jogszabályok egyike az Európai Parlament és a Tanács 261/2004/EK rendelete, amely a visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy jelentős késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályait fekteti le. Ez a rendelet az Európai Unió területéről induló járatokra vonatkozik függetlenül attól melyik légitársasággal utazunk, valamint az EU területére érkező uniós légitársaságok járataira. A rendelet hatálya kiterjed Izlandra, Norvégiára és Svájcra is annak ellenére, hogy nem EU tagállamok. Ugyanazok a jogok illetnek meg minket fapados, hagyományos légitársaság, vagy charterjáratok esetében.

Abban az esetben sem kell azonban kétségbe esnünk, ha egy egzotikusabb desztinációra indultunk vagy onnan térnénk haza, hiszen a nemzetközi légi fuvarozásra vonatkozó egyes jogszabályok egységesítéséről szóló Montreali Egyezmény aláírója Magyarország is ahogy, további 132 állam, köztük például az Amerikai Egyesült Államok, Egyiptom és Törökország, hogy pár népszerű úticélt említsünk. A Montreali Egyezmény a korábbi Varsói Egyezményhez képest kétoldalú felelősségi rendszer bevezetésével védi az utasokat, amely kiküszöböli azt a korábbi követelményt, hogy a légi fuvarozó szándékos gondatlanságát kell bizonyítani ahhoz, hogy több mint 75 000 USD kártérítéshez jussunk, ezzel megelőzve vagy legalábbis csökkentve az ezzel kapcsolatos perek elhúzódását. Ezt az egyezményt kell alkalmaznunk akkor is, ha személyi sérülés ér minket, netalán halálos baleset történik, vagy ha megrongálódik a poggyászunk, ezekkel az esetkörökkel egy későbbi cikkünkben fogunk foglalkozni.

A légi járatok törlése

Amennyiben a járatunkat törölték, a légi társaságoknak fel kell ajánlania a segítségét, nevezetesen

• a légitársaság más módon eljuttat az úti célunkra, az eredetihez hasonló útvonalon, vagy
• a légitársaság visszatéríti a jegy árát, és ha szükséges, díjmentesen visszajuttat arra a repülőtérre, ahol az utazás kezdődött.

Emellett a légitársaságnak ellátást is kell biztosítania, ha valahol ott ragadtunk és csak a következő napon indul a repülőgépünk, ez általában étkezési kupont jelent, szállást csak abban az esetben kaphatunk, ha egy vagy több éjszakás ott tartózkodás szükséges, vagy ha szándékainkhoz képest tovább ott kell tartózkodnunk adott helyen. Amennyiben nem kapunk étkezési kupont, akkor a repülőtéren megvásárolt enni és innivaló után kapott számlát őrizzük meg, ez alapján ugyanis kártalanítást kérhetünk.

Jelentős késés

Mi számít jelentős késének? A jelentős késés idejét az uniós rendelet határozza meg. Segítségnyújtásra, illetve kártalanításra csak akkor köteles a légitársaság, ha a tervezett indulási időhöz képest

• legfeljebb 1500 km-es járat esetén kettő vagy több órát
• az EU-n belüli, legalább 1500 km-es járatok, illetve egyéb, 1500 és 3000 km közötti járatok esetén három vagy több órát;
• minden egyéb repülőút esetén legalább négy órát késik a járat.

Ebben az esetben is megilleti az utast a már említett ellátás, illetve ha a járat csak a következő nap tud elindulni, akkor szállás is. Öt órás vagy azt meghaladó késés esetén kérhetjük a jegy árának visszatérítését.

Beszállás visszautasítása

A médiából is egyre gyakrabban értesülünk arról, hogy hiába vásárolta meg az utas jó előre az áhított utazásra a repülőjegyet, a személyes okmányaival is minden rendben van és a poggyász is megfelel az előírásoknak, a reptéren mégis azzal kell szembesülnie, hogy arra a járatra nem fog tudni felszállni. Ez a túlfoglalás, vagy is a légitársaságok több jegyet adnak el, mint ahány férőhely van a repülőgépen, ezzel biztosítva, hogy minél kevesebb üres szék legyen az adott gépen és minél kevesebb a profitkiesés. Amennyiben mégis több utas jelenik meg a kapunál, mint ahányat tudnának fuvarozni, akkor először a légitársaság köteles önként jelentkezőket keresni, akik bizonyos előnyökért cserében lemondanának a saját helyfoglalásukról. A kedvezmény bármi lehet, amiről az önként jelentkező megállapodik a légitársasággal: pénz, utalvány, ingyenes út, hotelszolgáltatás, máskor egy magasabb osztályon való egyszeri elhelyezés stb. Ezen felül a légitársaság visszatéríti a jegy árát, vagy egy későbbi időpontban induló járatra cseréli. Ha nincs önként jelentkező, akkor viszont a társaság választ ki néhány utast, akik nem utazhatnak azzal a járattal. Amennyiben az utasok beszállását akaratuk ellenére visszautasították, akkor a légi fuvarozó azonnal kártalanítja őket, visszatérítik a repülőjegy árát, vagy másik járatot ajánlanak fel, illetve szükség esetén jár az ellátás és a szállás is.

Kártalanítás

Amennyiben a légitársaság megtagadja a beszállítást, vagy törli a járatot, vagy ha a gép jelentős késéssel érkezik meg a célállomásra, a fentieken túl kártalanításra is jogosult lehet az utas.

A 261/2004/EK rendelet alapján a kártalanítás mértéke

Az Európai Unión belül:

– 1500 km vagy annál rövidebb útvonal esetén 250 EUR;

– 1500 km felett út esetén 400 EUR;

Uniós repülőteret nem uniós repülőtérrel összekötő járat esetében:

– 1500 km vagy annál rövidebb útvonal esetén szintén 250 EUR;

– 1500–3500 km között 400 EUR;

– 3500 km felett pedig 600 EUR.

A Montreali egyezmény szerint a fuvarozó felelőssége minden egyes utassal szemben 4150 SDR összegre korlátozott, ez jelenleg több, mint 1 700 000 forint.

Jogérvényesítés

A panaszt – a többi utazási szerződéshez hasonlóan - minden esetben először a légitársasághoz kell a beküldeni a légitársaság saját panasztételi űrlapjának vagy a légi utasok jogaival kapcsolatos panaszok bejelentésére szolgáló uniós nyomtatványnak a használatával. Amennyiben a légitársaság nem ad kielégítő választ, vagy egyáltalán nem válaszol a megkeresésünkre, abban az esetben a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulhatunk. Emellett rendelkezésre állnak alternatív vitarendezési lehetőségek, például békéltető testületek, választott bíróságok stb., illetve kártérítési igényünket bírósági úton is érvényesíthetjük.

Folytatjuk…

A jelen cikk/bejegyzés pusztán tájékoztató jellegű, nem minősül az jogi állásfoglalásának illetőleg tanácsadásnak.