Korábbi cikkünkben megismerkedtünk az utazási szerződés alapfogalmaival és azt is megtudtuk, hogy nyilvántartott utazási irodával, utazási csomagra érdemes szerződni.

A nyaralási szezonnak azonban még nincs vége, ahogy azzal együtt cikksorozatunknak sem. Jöjjön tehát az előző cikk zárásában előrevetített panasztételi jog.

Panasszal alapvetően és értelemszerűen a konkrét szolgáltatást nyújtó vállalkozónál kell élni, ezért a panasztétel a szolgáltatás tárgya (utazási mód) szerint csoportosítható, tipizálható. Jelen cikkben terjedelmi okokból a busz, vasút és hajózás szabályozását mutatjuk be, a légi járatokon történő utazással kapcsolatos jogokat pedig külön cikkben fogjuk bemutatni.

Az autóbusszal, vasúttal vagy hajóval kapcsolatos panaszok megtételét és a velük utazó utasok jogait az EU megfelelő rendeletei szabályozzák, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha az indulás vagy a célállomás helye EU tagállam. A vonatkozó EU rendeletek szerint a panaszokat, illetve a kárigényt az eszköz üzemeltetőjénél (vasúttársaság, autóbusz társaság, stb.) kell bejelenteni, illetve az üzemeltető köteles a megfelelő tájékoztatás és segítségnyújtás megadására is.

 Tipikusan szabályozott kérdések a személyszállító eszközökön a túlfoglalás és a késés esetén érvényesíthető jogok. A késés hétköznapi fogalma nem tér el jelentősen annak jogi fogalmától, a jogszabályok csak annyit pontosítanak azon, hogy azt mikortól kell számolni.

A túlfoglalás fogalma viszont már nem feltétlenül ismert mindenki számára, ezért ez némi magyarázatot igényel. A turisztikai szolgáltatásokat nyújtók közt elterjedt üzleti gyakorlat, hogy saját tapasztalataik szerint a tényleges fizikai férőhelyeknél több (110-130%) megrendelést biztosítanak. Ennek oka, hogy az adott társaság arra számít, hogy legalább a kvótán felül megengedett mennyiségben le fogják mondani az utazást, a társaságnak pedig sokszor jobban megéri kártérítést vagy kártalanítást fizetni azon keveseknek, akik majd esetleg nem férnek el, mintha üres férőhelyekkel üzemelne.

A felsorolandó utas jogokról annyit tudni kell, hogy ezek a minimumok(!), amelyeket jogszabályok alapján a társaságok kötelesek biztosítani, annak azonban semmilyen akadálya nincsen, hogy a társaságok a jogszabályban megállapítottaknál szélesebb körben biztosítsák az utasok jogainak érvényesítését, ezért minden esetben célszerű az adott társaság üzletszabályzatát, illetve a szerződést is tanulmányozni.

Autóbusz:

Az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló 181/2011/EU rendelet meghatározza a kártérítés minimumát elveszett, illetve megsérült poggyász, valamint az utasok személyi sérülése vagy halála esetére. Az autóbusz igénybevétele során bekövetkező balesetek során a társaság köteles az ellátás jogát is biztosítani (azonnal felmerülő szükségletek, elsősorban élelem, ruházat, szállítás és elhelyezés) azzal, hogy az elhelyezés korlátozható minimum 2 éjszakára.

 A túlfoglalás és késés esetét természetesen autóbuszok esetén is szabályozzák. A késést az indulási időhöz képest való eltérés alapján kell számítani, a késéshez kapcsolódó jogokat a 120. percet követően lehet érvényesíteni, melyek a következők: díjmentes utazás a következő autóbuszon a célállomásra, vagy a jegy árának visszatérítése és díjmentes visszautaztatás az első induló állomásra a következő autóbusszal. Túlfoglalás esetén érvényesíthető jogok körét is ezek képezik, továbbá járattörlésre is ezen jogok irányadók.

Ha a társaság nem kínálja fel a választási lehetőséget, akkor a jegy árának visszatérítésén felül az utast megilleti a menetjegy árának 50%-a kártérítés jogcímén.

Amennyiben az autóbusz menet közben lerobban, a társaság köteles biztosítani a működésképtelen busz helyett másik járművel biztosítani az utazást, vagy a lerobbant busztól más megállóhoz szállítani az utasokat, ahonnan folytathatják útjukat.

Segítségnyújtás legalább 3 óra tervezett időtartamú autóbuszjárat törlése, vagy ilyen járat legalább 90 perces késése esetén: a társaság köteles díjmentesen felajánlani kisétkezéshez ételt és frissítőt (feltéve, hogy ezek az autóbuszon rendelkezésre állnak, vagy ésszerűen odaszállíthatók), illetve szállodai vagy egyéb szálláshelyhez utazás, valamint segítség megszervezését, ha az elhelyezés szükségessé válik.

Hajózás:

A hajózás szabályait a tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogairól, valamint a 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló 1177/2010/EU rendeletben találjuk. Nem tartoznak a rendelet hatálya alá a legfeljebb 12 fő szállítására alkalmas hajók, illetve azon hajók sem, amelyeket legfeljebb 3 fős személyzet üzemeltet és az általuk megtett távolság nem haladja meg az 500 métert.

A vízi szállítóeszközök tekintetében a menetidő szerinti induláshoz képest 30. perc számít késésnek, amelyről az utasokat tájékoztatni kell, és a 90. perctől jogosultak az utasok különféle segítségnyújtási szolgáltatásokra, elsősorban gyorsétkezésre és üdítőre. Amennyiben a késés vagy járattörlés következtében éjszakai tartózkodás válik szükségessé, elhelyezésre is jogosulttá válnak az utasok azzal, hogy a hajótársaság az elszállásolást legfeljebb 3 éjszakára korlátozhatja.

Szintén a 90. perctől érvényesíthető a jegyár visszatérítése kiindulási pontra vissza szállítással, vagy felár nélkül a legközelebb induló járattal történő továbbszállítás.

A megérkezésben bekövetkezett késés alapján az utasoknak kártérítés jár, amely a többi személyszállító eszköz szabályozásához hasonló módon sávosan került meghatározásra. 4 órás menetidőig az 1 óra, 8 órás menetidőig a 2 óra, 24 órás menetidőig a 3 óra, 24 óra felett a 6 óra számít olyan mértékű késének, ami az utast kártérítésre jogosítja, azzal, hogy a kártérítésnek el kell érnie legalább a menetjegy árának 25%-át. Amennyiben a késés meghaladja az adott sávban meghatározott időtartam kétszeresét, akkor a kártérítés minimális összege a menetjegy árának 50%-a lesz. A rendelet szerinti kártérítés nem zárja ki, hogy az utas az egyéb kárait peres úton érvényesítse.

Vasút:

A vonatokkal kapcsolatos szabályozást a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről 1371/2007/EK (EU) rendelet tartalmazza.

Vonatok esetén a késést a menetrend szerinti érkezéshez képest kell mérni, az utast a 60. perc késéstől kezdődően illetik meg jogok, amelyekből az utas választhat: jegyár visszatérítése elsősorban a még meg nem tett út részére, érdekmúlás esetén az útvonal egészére, vagy a célállomásra történő utazás a lehető legkorábbi eszközön, hasonló utazási feltételekkel, vagy célállomásra történő utazás az utas által megválasztott időpontban, hasonló utazási feltételekkel.

Az utazás jogáról való lemondás nélkül kártérítés illeti meg az utast, amennyiben a jegyár visszatérítésére nem került sor. A kártérítés összege 60.-tól 119. percig a menetjegy árának 25%-a, a 120. perc késést követően 50%-a. A kár megtérítése a többi utazási eszközzel analóg módon a vasút esetén sem zárja ki a további kárigények érvényesítését.

A kártérítés és jegyár visszatérítése mellett természetesen vonatok esetén is kötelező a vasúti társaság részéről a megfelelő segítségnyújtás. A 60. perc késéstől kezdődően az üzemeltető köteles ételt vagy frissítőt felajánlani, amennyiben az rendelkezésre áll vagy ésszerűen a vonathoz szállítható, amennyiben pedig éjszakai tartózkodás válik szükségessé, köteles az utasok elszállásolására, amennyiben az időben és fizikailag lehetséges. Ha a vasútvonalon az utazás nem folytatható, a társaság köteles alternatív szállítási eszközt felajánlani a legközelebbi akadálymentes vasútállomáshoz.

Amennyiben a vonatot ért baleset következtében valamelyik utas elhalálozik, a vasúti társaság köteles a hozzátartozók megsegítésére legalább 21.000 euró előzetes kifizetést teljesíteni, amely nem egyenlő a felelősség elismerésével.

Cikksorozatunk következő részében a légiutasok jogait vesszük górcső alá.

A jelen cikk/bejegyzés pusztán tájékoztató jellegű, nem minősül az jogi állásfoglalásának illetőleg tanácsadásnak.